Öcsi, Pápaszem, Létra – bullying egy szóval

Öcsi, Pápaszem, Létra – bullying egy szóval

A diákok közötti bántalmazás (gyűjtőnéven: bullying) egyik minősített esete, amikor valakit a társai – pl. valamely előnytelen testi tulajdonsága miatt – gúnynévvel illetnek, vagy éppen egy, addig csak a családi körben használt becenevet próbálják nevetség tárgyává tenni. De hogyan védekezhet a diák, mit tehet a pedagógus és a szülő? A TanTrend cikke.

  “Digi-dagi daganat, kergeti a halakat, de a halak ügyesek, Digi-dagi elesett” – alig telt el úgy nap, hogy Tamara ne hallotta volna ezt a nem túl kedves mondókát óvodáskorában. Nem is nagyon tudta a füle mellett elereszteni a bántó szavakat, hiszen a kislány akkoriban túlsúlyos volt. A “Digi-dagi daganat” sokáig rajta ragadt, később azonban “elégtételt” vett, a gimnázium éveire rengeteget fogyott, ma pedig rendszeresen sportol, aerobikozik, sőt félmaratonra jár.

A tizenéveseknél például több mint 60%-os az arány

Tamara esete messze nem egyedülálló, a statisztikák szerint háromból egy diák lesz az iskolai bullying valamelyik formájának áldozata, de az Amerikai Pszichológusok Társasága szerint ez az arány elérheti akár a 80 százalékot is az amerikai diákok körében. Kutatások szerint a hazánkban is széles körben elterjedt jelenség az általános vélekedéssel szemben sokkal súlyosabb és gyakoribb az általános iskolákban, és fokozatosan ritkul, ahogy cseperednek a gyerekek.

A diákok közötti bántalmazás természete szerint lehet fizikális, verbális vagy érzelmi, illetve történhet online – jellemzően a közösségi oldalakon – is; a tizenéves internethasználók több mint 60 százaléka tapasztalt cyberbullyingot a Microsoft 2017-es kutatását megelőző egy évben.

Az iskolai terrornak kitett diákok dühösnek, tehetetlennek érzik magukat, ami rövid távon a tanulói teljesítmény romlását és a magabiztosság csökkenését idézheti elő. A jelenség hosszú távú következménye, hogy a bántalmazást átélt fiatalok bizonytalanná, depresszióssá válnak, hiperérzékenység léphet fel, illetve mentális betegségek alakulhatnak ki (lelkibetegség, avoidant személyiségzavar, poszttraumatikus stressz szindróma), sőt az öngyilkossági kísérlet (bullycide – a bullying és a suicide/öngyilkosság szavakból) sem zárható ki.

Sértő becenevek

Nem ritka, hogy az eleinte kedvesnek gondolt, megszokott becenevek idővel cikivé, sértővé válnak. De mit is tehet az a gyermek, aki – a mondjuk a családja által – ráaggatott becenévvel nincs kibékülve? Például azt, hogy nem reagál, ha valaki merő rosszindulatból így szólítja, és nem vesz tudomást az illetőről. Egy másik módja ennek, hogy a sértett fél nyugodt hangnemben, de határozottan kijelenti: jobban szeretné, ha a rendes nevét, vagy – ha van neki – az általa is preferált becenevet használná az illető, továbbá megpróbálhatja elmagyarázni, hogy ezen a néven csak a családja, vagy a hozzá legközelebb álló barátai szólíthatják.

Összefonódás

Sokszor van, hogy a diák nem akarja, vagy nem is tudja megvédeni magát ilyen esetekben. Bojti Andrea klinikai gyermek- és ifjúságpszichológus a gúnynév/becenév problémája kapcsán elmondta, minden attól függ, hogyan éli meg a gyermek az adott helyzetet. Általában valamilyen rossz tulajdonság, testi adottság következtében kap valaki neki nem tetsző (gúny)nevet, ám a szakértő hangsúlyozta, hogy az ilyesfajta csúfolódás együtt jár az iskolai zaklatás többi formájával és nem nagyon lehet különválasztani azoktól.

Folytatása a TanTrend oldalán.

Felelős Szülők Iskolája
  • Felelős Szülők Iskolája

Felelős Szülők Iskolája

A Felelős Szülők Iskolája 2010 óta működő aktív szakmai és civil közösség, mely keretén belül az ideális gyermeknevelésre, az „elég jól” működő családra és a felelős szülői attitűdre keressük a válaszokat.

Tovább

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.