A digitális generáció növekvő beilleszkedési és teljesítményzavarának hátteréről
A 21. századi tanulás és tanítás a digitális generáció sajátosságainak figyelembe vételével hatalmas lehetőségeket nyithat meg, de ennek hiányában az iskola elveszítheti a diákokat. A gyorsan változó világ a gyerekeket megváltoztatta, az iskolát viszont alig érintette meg, ami össze nem illést okoz. Ennek jele az egyre több teljesítmény- és beilleszkedési zavarról kiadott diagnózis.
A digitális generáció környezetéről és kihívásairól az Osztályfőnök weblapon olvasott írást ajánljuk figyelmetekbe.
Az idegrendszer érése, a gyerekek fejlődése a környezet által meghatározott, és a környezettel együtt megváltozott. A sikeres alkalmazkodás érdekében a digitális generációk tanulásában a korábbiaknál nagyobb szerepet kell kapjon a szenzomotoros rendszer fejlesztése, a társas és önálló tanulási elemek, a kritikai gondolkodás és a státuszkezelés.
A digitális generációk a szintézisek világába születnek bele, ahol a sokféle tudás találkozik. A diverzitás értékként jelenik meg, de ugyanakkor számos bizonytalanságnak is forrása. A 21. századi tanításnak feladata a bizonytalanság elfogadását a diákok autonómiáján és harmóniáján keresztül támogatni. Ehhez viszont a pedagógusnak és tanításának ebbe az irányba kell változnia.
Kultúraváltás: Ember és gép
Az emberiség a gépeket választotta. A gépek segítségével tudja megvalósítani mindazt, amit saját fizikai-fiziológiai korlátai nem engednek meg. Az álmok megvalósításának azonban ára van, mégpedig a korábbiaknál sokkal nagyobb tudatosság megszerzése. A digitális korszakban ugyanis gombnyomásra sok minden megoldható, de hogy mikor és melyik gombot kell és szabad megnyomni, mit lehet és mit szabad megtenni és megalkotni, ahhoz a korábbiaknál nagyobb tudás és felkészültség, a következmények hálójának átlátása is szükséges. Mindennek fejlesztése többek között a formalizált oktatási rendszer feladata.
A fejlődés egyik oldala, a gépek egyre hatékonyabbá tétele fénysebességgel száguld előre. Az oktatás átalakítása terén azonban lényeges előrelépés nem történt. Egyelőre a gépek által már megváltoztatott gyerekek minősítéséig jutott a rendszer.
Miközben a mesterséges intelligencia átment a Turing teszten, vagyis emberi gondolkodásra képes, a gyerekek és fiatalok harmada valamilyen neurológiai eredetű teljesítményzavar diagnózist kap,
és egyelőre semmi nem jelzi, hogy bármelyik tendencia változna: a technikai fejlődés gyorsul, a gyerekek képességei, az egyre újabb generációk egyre kevésbé felelnek meg az iskolának.
A gyorsuló változás
A mindennapi életben is megtapasztalható, hogy a technikai fejlődés gyorsuló ütemben változtatja meg a környezetet. Az is jól látható, hogy elsősorban infokommunikációs téren jelenik meg a növekedés. A társadalomtudományok viszont lemaradásba kerültek, ami által
a felnövekvő generációkat magukra hagyta a humán tudomány abban a megváltozott infokommunikációs közegben, amelyet a hivatalos intézmények egyelőre legjobb esetben is gyanakodva, de leginkább elutasítással kezelnek.
Lényegében senki nem készült és készül fel arra a helyzetre, amelyet egy korábban még soha nem volt környezet hozott létre.
Pedig ha valamikor, akkor most van itt az ideje, hogy az emberiség megtanuljon gyorsan alkalmazkodni az új helyzetekhez. Ebben a szinte misszió szintű feladatban az iskolának lehet nagy szerepe, amennyiben képes nagyon gyors fejlődésre, és a környezeti hatásokkal együtt változó gyerekek tanulásának használható hátteret tud biztosítani.
A teljes cikk az osztalyfonok.hu-n olvasható.