Érett-e érzelmileg és szociálisan az iskolára a gyermek?

Érett-e érzelmileg és szociálisan az iskolára a gyermek?

Elég-e, ha okos és korához mérten művelt? Milyen társas és érzelmi készségeket kell elsajátítania iskola előtt még a „zseni” ovis gyermeknek is?

Az iskolaérettségnek számos kritériuma van, de elsősorban a kognitív, értelmi, nyelvi és számolási képességek erőssége vagy hiányossága jut eszünkbe, ha ez a téma. Pedig a testi fejlettség, a mozgásbeli és pszichés érettség, és bizony az érzelmi és szociális kompetenciák is fontosak ahhoz, hogy egy gyermek helyt álljon az iskolában, netalán még örömöt is találjon benne – hívta fel a figyelmet a mindsetpszichologia.hu szerzője.

A törvényi szabályozás alapján 6-8 éves kor között kell iskolába lépnie a gyerekeknek. Ha az óvoda és a szülő álláspontja ugyanaz, akkor közös döntésen alapszik, marad-e még egy évet az óvodában a fiatal. A 2 év csúszás indokoltságát már szakértői bizottságnak kell vizsgálati eredményekkel igazolnia. A szülő és a nevelő tapasztalatból tudja, hogy akár hónapok alatt is sokat érik, fejlődik egy gyermek, főleg, ha megfelelő támogatást, segítséget, figyelmet is kap ehhez. Az együtt töltött minőségi idő a szülőkkel, és célzott fejlesztő játékos foglalkozások egyaránt sokat jelentenek!

Érzelmi felkészültség az iskolakezdéshez

Az iskolai lét során elvárás, hogy a gyermekeknek ügyesen kell szabályozniuk a viselkedésüket. Rengeteget kell alkalmazkodniuk, főleg az első pár év lehet ilyen szempontból megterhelő, amikor alapvetően másféle szerepet kell felvenniük, mint azelőtt az óvodában. Az iskolában a teljesítmény kerül középpontba. A kisiskolásoknak meg kell tanulniuk bánni a napirend, a szokások, a kötelességek, a felelősségek és a szabályok túlsúlyával a játék és móka felett. Kiemeltté válik tehát az önszabályozás képessége. Képes-e a gyermek késleltetni a vágyait? Tud-e várni? El tudja-e fogadni a szabályokat, annak ellenére, hogy nincsenek ínyére? Képes-e uralkodni az indulatain? Próbálja-e koncentrálni a figyelmét, javul-e benne?

Biztató, ha egy iskolakezdés előtt álló óvodás kíváncsi, lelkesedik a felfedezésért, az új információkért, tapasztalatokért.

Ezzel párhuzamban ahhoz, hogy minél zökkenőmentesebb legyen a váltás, meg kell érteniük, hogy a foglalkozások megzavarása nem megengedett, és hallgatniuk kell az utasításokra. Ezt nagyban segíti, ha a gyermek mások érzelmeit – az óvodapedagógusét, a csoporttagokét, a szülőkét – képes felismerni, megérteni, érzékenyen reagálni rájuk. Egy 6-7 éves ovis már örömét tudja lelni abban, ha sikert ér el, ha jól teljesít, és ezzel ráadásul még másnak is örömet okoz. Egy gyermek számára boldogság, ha dicsérik, ha megfelel a szülőnek, pedagógusnak – megfelelő dicsérettel, ami nem túl általános, hanem a fejlődést, a próbálkozást, a kitartást helyezi előtérbe, erre jól lehet építeni. A kitartásra nevelés és a kudarcok, a hibázás elfogadására tanítás kiemelten fontos az iskola előtti években ahhoz, hogy motiváltak legyenek a gyerekek! Szerencsés indítás, ha a gyermek már fantáziál az iskoláról, vágyik rá.

Iskolakezdő nagyfiúk és nagylányok

Biztosabban mozog majd az iskolában, jobban boldogul majd az a gyermek, amelyik képes adaptívan viselkedni, együttműködni, alkalmazkodni. Ennek része egyrészt a motiváció – érdeklődjön, vegyen részt, tartson ki egy-egy feladatban. Másrészt az önállóság is jelentős szempont. Hiszen az iskolában még az óvodai csoportoknál is nagyobb létszámúak az osztályok, a pedagógusok kapacitása pedig igen kevés ahhoz, hogy folyamatosan képesek legyenek az összes gyermeket egyénileg lelkesíteni és ösztönözni a feladatvégzésre.

Arról nem beszélve, hogy olyan gyakorlati „apróságok”, mint felöltözni, cipőt kötni, mosdóba menni, szükségleteket kielégíteni, enni, inni már nem akaszthatják meg a rutint. Ennél jóval nehezebb tevékenységekre kell majd koncentrálniuk már a gyermekeknek. Az a gyermek, akinek rajzolódik az öntudata, már vágyik arra, hogy ő tehesse meg ezeket. Támogassuk hát, még ha időigényesebb is, hogy óvodás gyermekünk minél több ház körüli teendőben, tevékenységben részt vehessen, hogy amit meg tud csinálni, gyakorolhassa! Minél több sikerélményt szerez, annál hamarabb válik önállóvá – ez pedig nagy lépés ahhoz, hogy iskolai feladatai felé is elköteleződést érezzen majd, ne legyen harc a házi feladat, a dolgozatra készülés.

A cikk folytatása (közösségváltás, érzelmi kiegyensúlyozottság, mit figyeljünk még az iskolaérettség eldöntésekor) a mindsetpszichologia.hu oldalon olvasható.

Felelős Szülők Iskolája
  • Felelős Szülők Iskolája

Felelős Szülők Iskolája

A Felelős Szülők Iskolája 2010 óta működő aktív szakmai és civil közösség, mely keretén belül az ideális gyermeknevelésre, az „elég jól” működő családra és a felelős szülői attitűdre keressük a válaszokat.

Tovább

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.