Hogyan élhetik túl a pedagógusok (és segítségükkel a diákok) a tanév végi hajrát?
Az iskola utolsó hetei tanárnak, diáknak egyaránt stresszesek. Hajrá a tanév végi jobb jegyekért, kompetenciamérés, osztályozóvizsgák, próbaérettségik – és közben szíve szerint már mindenki fél lábbal a nyárban lenne. Hogyan bírhatjuk ki a legjobban? Íme Jocó bácsi tanácsai.
Már mindenki vágja a centit, számolja vissza a napokat. Alig két hét van hátra a tanévből. Ha valaki ebben az időszakban egy pedagógussal beszélget, akkor az alábbi szavak kerülése erősen ajánlott: „vizsga, kompetenciamérés, bizonyítvány, témazáró”. Ha ezek mégis belekerülnek a kommunikációba, senki ne lepődjön meg, ha a vele szemben álló tanár arca kissé rángatózni kezd. Valahogy így érezzük magunkat – írta Balatoni József (Jocó bácsi) a wmn.hu-n, a cikkből idézünk.
Minden iskolában zajlik az országos kompetenciamérés
Jönnek az osztályozóvizsgák, próbaérettségik, a NETT Fit mérési eredményeinek rögzítése. Évek óta próbáljuk elérni, hogy ne minden májusban legyen, de egyelőre hiába. Szóval marad az idegrángás, a kiborulás. Mert ilyenkor sajnos ez van. Mindenki feszült és fáradt. A tanárok ugyanúgy, ahogy a diákok is. Arról nem is beszélve, hogy a felsorolt pluszmunkák mind a normál napi munka mellett, az év végi zárás időszakában zajlanak.
Szinte látom a lelki szemeim előtt, hogy mire ideáig eljut az olvasó, máris klaviatúrát ragadva pötyögik be az unalmas lemezt: „Ne sírjak, mert utána ott van a két és fél hónap nyári szünet”. Én meg leírhatnám ezredszerre, hogy nem két és fél, hanem másfél.
De ezt úgyis csak az hiszi el, akinek van pedagógus a családjában… Igen, a nyári szünet szuper, várjuk is. Mert mindenki ki van már készülve. Elég csak megfigyelni, hogy különböző pedagóguscsoportokban egyre hevesebb viták alakulnak ki, a tanárok egyre hamarabb vesznek össze bármilyen téma kapcsán. De aki ismer engem, rajtam is láthatja, hogy könnyebben csattanok fel, gyorsabban kiakadok aprónak tűnő dolgokon is. Igen, én is fáradt vagyok. Mint mindenki.
Hogyan lehet kicsit könnyebbé tenni a hátralévő időt?
1. Lezárás szakaszosan
Én már most elkezdtem azokat a gyerekeket lezárni, akiknél egyértelmű, hogy milyen jegyet kapnak, velük például nem íratok dolgozatot. Nem hagyom az utolsó pillanatra. Sem nekem, sem a diáknak nem jó.
Már május elején jelzem, ki hányasra áll, kinek kell esetleg javítania. Mert akkor még van ideje készülni.
Ezeket is lehet variálni: készítsen projektet, beadandót. Ha változatosan, kreatívan kérjük őket számon, akkor talán nekünk sem annyira megterhelő.
2. A tananyag befejezése
Ez bizony elég kardinális kérdés. Hiszen a nyári szünetre mindenki úgy szeretne elmenni, hogy az aktuális fejezetet lezárta, a zárás és a számonkérés is megtörténik. Azt már elengedtem egy ideje, hogy az adott évi tankönyvet befejezzem, mert ezt történelemből szinte lehetetlen elérni. Legalábbis nekem még nem sikerült, főleg, amióta új tananyagkiosztás van. Az ember hiába tervezi, hogy időben befejezi, a sok mérés, a vizsgák miatti fennforgás, az elmaradt órák teljesen felborítják ezt a tervet. Valamilyen csoda folytán június elejére idén kivételesen sikerül befejeznem az anyagot minden osztályban. Ennek eredménye, hogy minden osztályban számonkérés zajlik. Ez összesen 152 dolgozat lenne… De nem annyi. Mert főleg általános iskolában
próbálok kreatívan, játékosan számon kérni, csoportos feladatokkal, páros munkával. Így ott helyben mérhető a tudás, le is osztályozható, nincs éjszakai javítás. Talán nem meglepő, hogy ezek általában jobban sikerülnek, mint a hagyományos dolgozatok.
A cikk folytatódik, a teljes írás elolvasható a wmn.hu oldalán.