Iskola – szorongás nélkül

Iskola – szorongás nélkül

Létezik iskola szorongás nélkül nincs is? Az iskolai szorongás jelenlétét, mértékét tekintve mindenesetre nagy egyéni különbségekkel találkozunk. Van olyan gyerek, aki akkor érzi magát elemében, ha szerepelhet, így neki nem okoz különösebb megrázkódtatást egy-egy felelés. Másokat viszont – főleg a befelé forduló alkatúakat – komolyan megviselhet minden egyes számonkérés.

„Holnap felmérőt írunk matekból” – mondja a harmadikos fiam. „Már megint?” – gondolom magamban, de hangosan nem mondom ki, nehogy csorba essen a tanító néni tekintélyén.

Vajon mi célt szolgál ez az állandó számonkérés? – tűnődöm rajta, és közben már szinte reflexszerűen érzem a gyomromban a feszültséget. Még szerencse, hogy a nagyfiamat nem viselik meg különösebben a dolgozatok, de vajon minden gyerek így van ezzel? – teszi fel a kérdést Rácz Tímea pszichológus a family.hu oldalán.

Teljesítmény és szorongás

A magyar oktatási intézményekre (az alternatív iskolákat kivéve) jórészt még mindig a poroszos tanítási és értékelési stílus a jellemző, s ez számos hátránnyal jár. Az osztályzás és különösen a jegyre feleltetés szorongást kelt, amely sok esetben gátolja a teljesítményt. Ahogyan Vekerdy Tamás pszichológus jegyezte meg: „A magyar iskola egyik önellentmondása, hogy úgy próbál teljesítményt kihozni, hogy közben visszafogja.”

Szülőként fontos, hogy tisztában legyünk gyermekeink képességeivel. Ne legyenek irreális elvárásaink, és ha lehet, ne csináljunk túl nagy ügyet egy-egy gyengébb jegyből.

A legjobb teljesítmény a szorongás közepes szintjénél várható, míg a túl nagy vagy túl kisfokú szorongás egyaránt gátló tényező. Az sem jó, ha egyáltalán nincsen, hiszen akkor voltaképpen érdektelenségről van szó – ilyenkor szintén nem nyújtja az ember a teljesítőképessége maximumát.

Gondoljunk csak vissza a saját iskolás éveinkre, a jelentősebb vizsgáinkra! Sokan még felnőttként is az érettségijükről álmodnak, olyan erős érzelmeket éltek meg ezen a mérföldkőnek beállított megmérettetésen. A feszültség ilyenkor főként abból az aggodalomból táplálkozik, hogy „vajon mit fognak rólam gondolni mások, ha nem sikerül jól teljesítenem?”. Egy kis izgalom viszont nem árt, sőt még használ is, ahogyan a sportolóktól, színészektől halljuk, akik gyakran ki vannak téve mások megítélésének. Azt is megállapították egyes kutatások, hogy a szorongásra való hajlam általában magasabb IQ-val jár együtt.

Bizonyos mértékű feszültségre tehát szükségünk van a mindennapi életben, de milyen jelek utalnak arra, hogy ez már túlmegy egy egészséges határon? Iskoláskorban a gyengébb teljesítmény csak egy a lehetséges tünetek közül. Gyakori, hogy a szorongók körében különböző emésztési problémákkal (hasfájással, hasmenéssel, székrekedéssel) találkozunk, de a sűrűn előforduló fejfájás és a visszatérő felső légúti megbetegedés is okot adhat a gyanúra. Arra érzékenyeknél – tipikusan az első iskolás években – jelentkezhetnek különböző ticek, azaz kényszeres tünetek (köröm-, ceruzarágás stb.), míg a nagyobbaknál akár sorozatos igazolatlan hiányzásokhoz, „lógáshoz” is vezethet a teljesítményszorongás.

Hova vezet a szülői, vagy pedagógusi perfekcionizmus? Hogyan oldhatjuk gyermekünk kialakuló szorongását Ezekről is olvashatsz a cikk folytatásában a family.hu oldalán.

Bitter Noémi
  • pedagógus, újságíró

Bitter Noémi

magyar szakos tanár, újságíró, 1 kisfiú édesanyja

Tovább

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.