Kevesebb lexikális tudás, több készségfejlesztés az iskolában – végre megértjük?!

Kevesebb lexikális tudás, több készségfejlesztés az iskolában – végre megértjük?!

Horváth Péter: így kell átalakítani az oktatást
A tananyag csökkentése mellett a készségfejlesztés megerősítésére is szükség volna az új Nemzeti Alaptantervben – többek között erről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke.

Nem pusztán a tananyag csökkentésével kell enyhíteni a diákok terhelésén az új Nemzeti Alaptanterv bevezetésével – mutatott rá Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke.

“Át kell tenni a hangsúlyt a közismeretről azoknak a készségeknek a fejlesztésére, amelyek a későbbi életben szükségesek, illetve maga a közismeret tanulása során olyan módszereket kell alkalmazni, ami időben is belefér, amelyek segítenek kialakítani azokat a képességeket, azokat a kompetenciákat, amelyek minden munkavállaló számára fontosak lehetnek.”

Ilyen például az együttműködési- és a kommunikációs készség – mutatott rá Horváth Péter.

 “Nagyon fontos lenne a kreativitás elősegítése, amit elsősorban a mai tananyag szorossága, feszessége, hogy időről-időre, percről-percre szinte be vannak osztva az órák, miatt nagyon nehéz lenne átadni.”

A pedagógus kar elnöke úgy látta, hogy meg kell határozni egy közismereti minimumot, hiszen anélkül nem lehet mire építeni, ám ezt követően sokkal nagyobb önállóságot kell biztosítani az iskoláknak a képzésben.

“Alternatív kerettantervekkel akár, vagy még nagyobb iskolai szabadsággal. Azt minden tanulmány megállapítja, hogy jelen pillanatban Magyarországon elsősorban az iskolák között vannak különbségek. Más országokban más a rendszer. Vannak iskolák, amik elsősorban arra készítenek elő – a gimnáziumok jelentős része – hogy tovább tanuljanak a diákok, nekik több közismeretre van szükségük, amikre támaszkodhatnak a későbbi tanulmányaik során. És vannak olyan iskolák, ahol leginkább az lenne a fontos, hogy egy biztos alapkészség után kialakuljanak a szükséges képességek.”

A készülő új Nemzeti Alaptantervet legkorábban 2019 szeptemberétől vezethetik be a közoktatásban.

A tanárképzés mielőbbi reformja érdekében népszerűbbé kell tenni a pedagógusi hivatást – hangsúlyozta a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke.

„Aggasztó, hogy a pedagógusok átlagéletkora majdnem 50 év. Aggódom, hogy mi lesz a következő tíz-tizenöt évben. Született egy átfogó elemzés arról, mi a vonzó és mi nem elég vonzó a pedagóguspályában. Vonzó, hogy viszonylag kiszámítható az időbeosztás, és az, hogy viszonylag biztonságos az állás. Nem vonzó, hogy az előrejutási és a bérlehetőségek.”

Cikk folytatása: itt

Programajánló: Jubileumi Rögtönzött Szülői Értekezlet – iskolaszínház január 20-án, részletek itt

  • Felelős Szülők Iskolája
  • alapító, ügyvezető

Tibenszky Moni Lisa

2 gyermek édesanyja, újságíró, marketing-kommunikációs szakember, sportmentáltréner, life coach, a Felelős Szülők Iskolája alapító ügyvezetője

Tovább

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.