Aggódó szülők ezrei teszik fel ezt a kérdést már az óvodakezdéskor akár, de sokan csak akkor gondolkoznak el ezen, amikor már iskolába járnak, csak a gyerekkel sok “gond” van, vagy épp az iskolával, a követelményekkel adódnak problémák. Vagy ha a gyerek fél, feszült, nem teljesít, alulmotivált, nem szívesen jár suliba és az egész család úgy érzi, hogy valójában csak túl kell élni az iskolát.
Dobos Orsolya: A mai alternatív iskoláink közül a legrégebbieket a rendszerváltás környékén alapították. A legelsők Winkler Márta Kincskereső Iskolája és Horn György Alternatív Közgazdasági Gimnáziuma, ezek 1988-ban kezdték meg működésüket. Az alternatív iskolák gyökerei a reformpedagógiai irányzatok indulásához, a XIX. század végére és a XX. század elejére nyúlnak vissza.
Már 1915-ben is működtek Magyarországon a hagyományostól jelentősen eltérő iskolák (Új Iskola, Családiskola).
A hetvenes évektől „iskolakísérlet” néven zajlottak „alternatív” kezdeményezések.
A rendszerváltás után kezdett elterjedni az alternatív iskola mint fogalom, mely abban az időben még nemcsak az intézmény pedagógiai hozzáállására utalt, hanem arra is, hogy végre lehetőség nyílt alternatív fenntartású, vagyis magániskolák létrehozására. (Ezek többsége alapítványi vagy egyesületi, gyakran közösségi fenntartású, de mivel a jelenlegi törvényi szabályozás a nem állami és nem egyházi fenntartású iskolákat egyaránt magániskolaként nevezi meg, ezért én is így fogom ezt a fogalmat használni.)
Később, ahogy egyre több magánfenntartású intézmény jött létre, az alternatív iskola jelentése elkezdett inkább egyfajta pedagógiai megközelítést jelenteni.
Mikor és hogyan válasszunk iskolát?
Ma már igen népszerűek az alternatív iskolák, ezért jóval hamarabb kell a szülőknek észbe kapni és tájékozódni a számukra, a gyermek számára optimális lehetőségekről, mint régen. Akár évekkel előbb is érdemes elmenni egy-egy nyílt napra, megismerkedni az iskolával és pedagógiai módszerrel, mert van olyan iskola, ahol a felvételi előtt akár már két évvel annyi jelentkező van, hogy lezárják a jelentkezést, és csak az addig beérkezettek közül választják ki az osztályt. Az pedig általános jelenség, hogy a felvételi évében már ősztől olyan ismerkedési alkalmakat szerveznek, ahol lehetőség van a személyes találkozásra. Szóval
aki a beiratkozás évében kezd csak el ismerkedni, sok mindenről lemaradhat.
A módszerekről írt cikkemben pedig igen részletesen beszámolok az eltérő szemléletről, tanmenetről, amit érdemes alaposan áttanulmányozni, mielőtt neki indulunk feltérképezni a helyzetet. A már iskolás gyerekek intézményváltása is megvalósítható, de ez is személyre szabott menedzselést, felmérést, egyeztetést igényel.
Hány gyermek tanul alternatív iskolai képzésben? Milyen arányban vannak az otthoni tanulócsoportok és az intézményi képzés?
Becslésem szerint közel 16 ezer gyermek tanul alternatív oktatásban, bár ezt a számot nehéz pontosan meghatározni, mert nem egyértelmű az alternatív iskola definíciója.
Számtalan kísérlet és újítás létezik, ami ötvözi a hagyományos oktatási modellt az alternatív pedagógiai módszerekkel. Erre egyre nagyobb az igény.
Az alternatív iskolai képzés mellett igen sokan tanulnak otthoni, magántanulói státuszban is, az ő számuk az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt.
Miben rejlik az alternatív pedagógia lényege? Mit jelent valójában az alternatív iskola fogalma?
Az alternatív iskolát leegyszerűsítve a hagyományos iskola ellenpólusaként is emlegetik. A különböző értelmezések abban megegyeznek, hogy az alternatív iskola egyre inkább egyfajta pedagógiai megközelítést jelent. Az alternatív iskoláktól azt várják, hogy a hagyományostól eltérő szemlélettel foglalkozzanak a gyerekkel. A szülő a tanárcentrikus, jellemzően frontális oktatást alkalmazó, homogén osztálykeretben tanult, ahol mindenkire azonos követelmények vonatkoztak, dolgozattal, feleléssel, osztályzással: ehhez képest szeretne mást a gyermekének.
Mire számíthat, aki alternatív oktatásba adja a gyermekét? Általánosságban miben tér el az általános oktatási rendszertől?
Czike Bernadett már a ’90-es évek közepén összefoglalta az alternatív iskola jellemzőit, és az írása ma is abszolút érvényes. Az alternatív iskola a gyermek személyiségét és életkori sajátosságait veszi kiemelten figyelembe, a tanár szerepe inkább a tanulási környezet megteremtése és a tanulás facilitálása, a tanításban-tanulásban használt módszereket pedig az eddig felsorolt jellemzők határozzák meg. Ez megjelenik a tanítási-tanulási munkaformákban, a tér elrendezésében, a használt eszközökben és az értékelésben is.
Az alternatív iskolákban fontos szerepet kapnak a partneri kapcsolatok és viszonyok, valamint a partnerek közötti kommunikáció.
(A cikk az Új Pedagógiai Szemlében jelent meg 1997-ben, címe: Az alternatív iskolák jellemzői – kezdeti elveik, mai gyakorlatuk).
Alternatív iskolának hívjuk ma az úgynevezett reformpedagógiai irányzatokhoz csatlakozó iskolákat, és azokat az iskolákat is, melyek bár sok reformpedagógiai elemet is átvettek, önmagukat „találták ki”, egyéni arculatot alakítottak ki, és sajátos szemléletük alapján működnek.
Melyek a legismertebb reformpedagógiai iskolák?
A legismertebb reformpedagógiai iskolák a Waldorf- és a Montessori-iskolák. Szintén a XX. század elejéről származik a Dalton-terv, a Freinet és a Jena-plan pedagógiája: ezek is fel-felbukkannak Magyarországon. Aztán vannak a módszertani alapú programok, az Értékközvetítő és képességfejlesztő program (ismertebb nevén Zsolnai), a Komplex instrukciós program (Helyőkeresztúri modell) és a Lépésről lépésre. A legismertebbek a Waldorf-iskolák. Ez az egyetlen alternatív irányzat, melynek van saját, intézményesült tanárképzése. A Waldorf-iskolák mind magánfenntartású iskolák. A Waldorf név használatának engedélyét a Waldorf Szövetségtől kell megkérni, ők a jogtulajdonosok.
A másik ismertebb reformpedagógiai módszer a Montessori. A Montessori név használata Magyarországon nincs engedélyhez kötve, bárki használhatja. Ez azt is jelenti, hogy nincs mögötte egy biztos minőségi háttér.
A január 29-i előadásomban kitérek az alternatív kerettantervekre, a törvényi háttérre, az otthonoktatás és a tanulócsoportok kérdésére is, mely utóbbiak helyzete jelentősen változott az elmúlt években – fogalmaz Dobos Orsolya.
Ki döntsön? Milyen szempontokat vegyünk figyelembe iskolaválasztáskor?
Az iskolaválasztásnál sok egyéni szempont van, amit érdemes összeírni, egészen az olyan praktikus dolgokig, mint az intézmény-lakhely távolsága, a kisebb vagy nagyobb osztálylétszám, a művészeti képzés, az idegennyelv-képzés, a szülői bevonódás igénye. Az iskolai szünnapok, ünnepek, az oktatás díja, mértéke, mindezek hosszútávon való tarthatósága.
Természetesen a legfontosabb a gyermek személyisége: mire van szüksége, inkább egy határozott nevelő-tanárra, aki megadja a kereteket vagy épp egy kísérletező, szabadságot kínáló, a gyermek saját világának kiteljesedését biztosító légkörre, vagy netán a művészeti “bölcsőre”.
Ezek ismeretében időben induljunk el – akár több évvel a beiskolázás időpontja előtt – és nézzük meg a nyílt napokat, tájékoztató napokat, akár a már a gyerekekkel közösen.
Ízlelgessük, barátkozzunk az iskolával, a tanárokkal, a szellemiséggel. Tapasztaljunk, mert jó esetben hosszú évekre választunk iskolát és egy életre szemléletet, bár változtatni mindig lehet.
Aki szeretne az alternatív módszerekkel, iskolafajtákkal megismerkedni, azok számára a Felelős Szülők Iskolája objektív, átfogó szemléletű előadást szervez január 29-én, Alternatív oktatás, alternatív pedagógia címmel, ahol Dobos Orsolya pedagógiatanár, az Alapítványi és Magániskolák Egyesület alternatív tagozatának vezetője részletesen körbejárja az alternatív oktatás kérdését.
Helyszín, időpont: január 29-én 18 órakor a Villányi Úti Konferencia Központban.
A kisgyermekek finommotoros készségeinek fejlesztése rendkívül fontos a megfelelő grafomotorikus képességek kialakulásához. A szülők számára ez gyakran ... Tovább
A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.
Dobos Orsolya: A mai alternatív iskoláink közül a legrégebbieket a rendszerváltás környékén alapították. A legelsők Winkler Márta Kincskereső Iskolája és Horn György Alternatív Közgazdasági Gimnáziuma, ezek 1988-ban kezdték meg működésüket. Az alternatív iskolák gyökerei a reformpedagógiai irányzatok indulásához, a XIX. század végére és a XX. század elejére nyúlnak vissza.
Ma már igen népszerűek az alternatív iskolák, ezért jóval hamarabb kell a szülőknek észbe kapni és tájékozódni a számukra, a gyermek számára optimális lehetőségekről, mint régen. Akár évekkel előbb is érdemes elmenni egy-egy nyílt napra, megismerkedni az iskolával és pedagógiai módszerrel, mert van olyan iskola, ahol a felvételi előtt akár már két évvel annyi jelentkező van, hogy lezárják a jelentkezést, és csak az addig beérkezettek közül választják ki az osztályt. Az pedig általános jelenség, hogy a felvételi évében már ősztől olyan ismerkedési alkalmakat szerveznek, ahol lehetőség van a személyes találkozásra. Szóval
Czike Bernadett már a ’90-es évek közepén összefoglalta az alternatív iskola jellemzőit, és az írása ma is abszolút érvényes. Az alternatív iskola a gyermek személyiségét és életkori sajátosságait veszi kiemelten figyelembe, a tanár szerepe inkább a tanulási környezet megteremtése és a tanulás facilitálása, a tanításban-tanulásban használt módszereket pedig az eddig felsorolt jellemzők határozzák meg. Ez megjelenik a tanítási-tanulási munkaformákban, a tér elrendezésében, a használt eszközökben és az értékelésben is.
Az iskolaválasztásnál sok egyéni szempont van, amit érdemes összeírni, egészen az olyan praktikus dolgokig, mint az intézmény-lakhely távolsága, a kisebb vagy nagyobb osztálylétszám, a művészeti képzés, az idegennyelv-képzés, a szülői bevonódás igénye. Az iskolai szünnapok, ünnepek, az oktatás díja, mértéke, mindezek hosszútávon való tarthatósága.
