“A stressz gátolja a logikus gondolkodást, ez egy ördögi kör” – ilyen volt a középiskolai felvételi

“A stressz gátolja a logikus gondolkodást, ez egy ördögi kör” – ilyen volt a középiskolai felvételi

Gyorsasági verseny, sok kritikus kérdés, időigényes feladatok – így összegezték tanárok és oktatási szakemberek az idei felvételi kérdéseit. Arató László pedig arról beszélt, milyen hatalmas stresszt jelent a felvételi a gyerekeknek és a szülőknek.

Ez „egy gyorsasági verseny”, a hatodikosok idei feladatsorát például még egy igen jó képességű diák sem tudta megoldani negyvenöt perc alatt – mondja a szombati középiskolai felvételiről a Magyartanárok Egyesületének elnöke. Feszített tempóban kellett dolgozniuk azoknak az általános iskolásoknak is, akik matematikából szerettek volna jó eredményt elérni, a nyolcadikosoknak majdnem negyven kérdésre kellett válaszolniuk, ráadásul három – több időt igénylő – szöveges feladatot is kaptak.

Több mint hetvenezer 10-14 éves diák írta meg legutóbb a felvételit. Az Eduline cikkében tanárokat, oktatási szakembereket kérdezett a feladatokról, valamint idézi Arató Lászlót, aki szerint rossz a magyar felvételi rendszer, és hatalmas stresszt jelent a diákoknak – egyre fiatalabb korban.

Jó, de nagyon sok

„A nyolcadikos és a hatodikos feladatsor is változatos, érdekes volt, dicsérhető lenne a minősége, de mind a kettő, különösen a hatodikos megcsinálhatatlan. Nem azért, mert a feladatok egyenként túl nehezek, hanem azért, mert túl sok feladat van. Negyvenöt perc alatt ennyi feladatot egy igen jó képességű hatodikos diák sem tud megoldani” – mondja Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola vezetőtanára.

„A hatodikosnál tényleg végtelen sok munkát kívánnak a feladatok, és ez a részben progresszív törekvés negatívba fordulásából következik: két szövegértési feladatot is kaptak a gyerekek, volt egy hétköznapi és egy irodalmi szöveg, Berg Judit egyik Ruminijának részlete. A probléma az, hogy mind a kettő két-két oldal, ezeket el kell olvasni, aztán keresztkérdésekre kell válaszolni, ez végtelenül időigényes feladat. Hatodikban tavaly is két szövegértési feladat volt, de akkor egy oldalra ráfért a szöveg és a kérdések is. Szerintem az idei két szövegértési feladatnak a megoldása önmagában fél óra, és akkor még jön a fogalmazás, amit mindenki összecsap, mert nincs rá ideje” – magyarázza, hozzátéve: az eredmények alapján az a kép alakul ki a diákokról, hogy nem tudnak fogalmazni, „hát persze, hogy nem tudnak, mert mire a tizedik feladathoz érnek, már nincs energiájuk”.

Gyorsasági verseny

A Magyartanárok Egyesületének elnöke szerint a középiskolai írásbeli felvételi „egy gyorsasági verseny”: aki nem elég gyors, vagy vizsgahelyzetben nem tud elég jól teljesíteni, annak nem sikerül a felvételije. „A felvételi szelektálni akar, ehhez pedig nehéznek kell lennie. Az egyik út az, ha nehéz feladatok vannak a felvételin, a másik az, ha túl sok feladat van, és rohannia kell a gyereknek” – mondja.

Úgy véli, a nyolcosztályos gimnáziumi felvételi első feladata nem szerencsés kezdőfeladat. „Szavak ellentétét kellett megadni, csupa e betűvel. A vizsgahelyzetben lévő diáknak eszébe kellene jutnia, hogy az örül ellentéte a kesereg, a finomnak az ehetetlen. Vagy eszükbe jut, vagy nem. Nekem például nem jutott volna eszembe. Nehéz így indítani egy felvételit, hogy már az elején kudarcélmény ér” – magyarázza.

„Négy kritikus feladat volt a nyolcadikosok tesztjében”

„Az idő mindig kritikus tényező a felvételin, nagyon feszített tempóban kell dolgozni. Majdnem negyven kérdés van matematikából (a diákok összesen 45 percet kapnak a feladatok megoldására – a szerk.), aki erre nem készül céltudatosan, az biztosan elvérzik. Egyre kevésbé elég az, ha egy diák felvételi feladatsorokat old meg, ehhez tematikus készülés kell. Ez ilyen szinten nem általános iskolai tananyag, az iskolai matematikaoktatás ehhez kevés, a felvételire külön kell gyakorolni, készülni” – mondja a középiskolai felvételiről Baloghné Békési Beáta, a legismertebb matematikaoktatási portál, a Matek Oázis oktatási vezetője, aki úgy véli, a nyolcadikosok idei tesztjében négy kritikus feladat volt.

Nagy stressz, egyre fiatalabb korban

„A központi középiskolai felvételit szörnyűnek tartom, maga a rendszer rossz” – véli Arató László, aki szerint a felvételi „a magyar iskolarendszer tragikus szelektivitásának oszlopa”. „Tudjuk, hogy Európa- és világszerte egészen szélsőségesen szelektívnek számít a magyar iskolarendszer. Nálunk az az elv, hogy külön kell tanítani az úgymond jobb képességűeket és az úgymond gyengébb képességűeket. Pedig tudjuk, hogy a képességek erősen függenek a szociokulturális háttértől, és fejleszthetők, ráadásul több jelentés alapján egyértelmű, hogy azokban az országokban, ahol együtt tanulnak a különböző „képességű” gyerekek, ott az országos eredmény jobb, mert a „rosszabb képességűeket” felhúzzák a „jobb képességűek”, nekik pedig a szociális képességeik javulnak. Itthon viszont semmi jele nincs annak, hogy az iskolarendszer szelektivitását bármelyik kormány enyhíteni próbálná” – magyarázza az ELTE Radnóti-gimnáziumának vezetőtanára, hozzátéve: ha tényleg az a cél, hogy kevesebb legyen a gimnáziumi és az egyetemi férőhely, az tovább erősíti majd az oktatási rendszer szelektivitását.

Úgy látja, a felvételi komoly frusztrációt jelent a gyerekeknek és a szülőknek is, ráadásul a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok felvételije miatt ezt a frusztrációt és stresszt már a 10-12 éves gyerekek is érzékelik. A felvételi előkészítőkre pedig valóságos iparág épült, Arató László szerint „az sem a társadalmi igazságosság erősítésének eszköze, hogy aki az előkészítőt meg tudja fizetni, annak jobb esélye van arra, hogy sikerüljön a felvételije”.

A teljes cikk az Eduline oldalán olvasható.