A horzsolásokat is kezelni kell
Az önfeledt játék, vagy sport során óhatatlanul bekövetkeznek balesetek. Ezek közül a leggyakoribbak a bőrt érintő horzsolások, sérülések, a sebek. Mindent, ami seb, kezelni kell!
Sokféle sérülés általi seb (ún. alkalmi seb) alakulhat ki a bőrön, ezek egy részét mindennapi életünkből jól ismerjük, főleg, amíg kisgyerekünk van – írja a gyogyhirek.hu-n Dr. Mikóczi Márió.
Az egyszerű horzsolásoktól kezdve, a mély „nyílt” metszett, vagy szakított, harapott, zúzott, roncsolt, esetleg szúrt sebeken át az égési sérülésekig széles palettán helyezkednek el a kültakarót érintő baleseti károsodások.
Minden sebet kezelni kell, de van, amelyiket otthon is elég
Előfordulhat látványos, szövethiánnyal és vérzéssel járó sérülés, de létezik szinte láthatatlan, de annál súlyosabb ún. decollement sérülés is, amely a bőr mélyebb rétegeit érinti. Sőt egyes égési sérüléseknél nem látható közvetlenül a sérülést követően, hogy milyen kiterjedésű (mélységű) a szövetkárosodás, nem egyszer ez csak napok múltán derül ki.
A fentiekből jól látható, hogy az optimális és adekvát sebkezelés nem egyszerű dolog, kiváltképp a súlyos és összetett sérülések esetében. Mégsem szükséges minden sebbel orvoshoz fordulni.
Egyszerűen fogalmazva a bőr kettő fő rétegből áll. Az egyik fő réteg a bőr felszínes hámrésze, az epidermis, ezt látjuk. A másik a bőr mély rétege, a dermis, vagy irha (kötőszövet, erek, idegek, szőrtüszők, mirigyek), ha ezt is látjuk, akkor már nem felületes a sérülés. Utóbbi alatt található a zsírszövet, majd az izmok és a csontok.
Egy adott seb súlyossága és gyógyulási hajlama kapcsolatban áll azzal, hogy a bőr mely rétegeit érinti, mennyire „mély”.
Amíg a csupán epidermist érintő sebek gyakorlatilag heg nélkül gyógyulnak, a dermisbe hatolók már hegképződéssel járnak. Azért ne felejtsük el, hogy a felszínes hámréteg sérülése, amely nem riasztó és gyakran vérzéssel sem jár (itt nincsenek vérerek), ugyanúgy ki van téve a fertőződés veszélyének, mint egy mélyebb, a bőralját is érintő seb, tehát sebkezelést egy felületes seb is igényel.
Így kezeljük otthon a sebeket
– A felületes horzsolások esetén a sebet folyó csapvízzel le lehet mosni, majd felületét fertőtleníteni Ezután – a seb méretétől függően – gyorstapaszt, vagy ahhoz hasonló, csak nagyobb méretű, ún. szigetkötszert helyezhetünk a sérülésre.
– Sebhintőport ne használjunk! A speciális antibakteriális, lélegző, esetleg ezüsttartalmú, vagy vízálló kötszerek jobbak, képesek a seb számára olyan „mikroklímát” teremteni, ami messze meghaladja a sima géz hatékonyságát. A kötést naponta, vagy szükség szerint (pl. elkoszolódik, lejön, átázik) cserélhetjük.
Amikor vérzik a seb, nem kell rögvest mentőt hívni
… hiszen a vérzés egy teljesen normális dolog sérülés során (miként a fájdalom is), sőt a sebgyógyulást is segítheti.
Ellenben, ha nem áll el a vérzés (enyhe nyomás hatására sem), vagy nagy mennyiség ürül, gyermeke vérzékeny, nagy és roncsolt sebről, esetleg nyílt törésről van szó – ne habozzon azonnal hívni a mentőt.
Amennyiben az otthoni kezelés során a seb váladékozása fokozódik, idegentest van a bőr alatt (pl. salak, mert a teniszpályán horzsolta le a combját), a vér szivárgása nem hagy alább, a seb fájdalma fokozódik, a seb környezete vörhenyessé és duzzadttá válik, a gyermek belázasodik, akkor orvoshoz kell fordulni. Genny megjelenése esetén szintén sebészeti szakvizsgálat szükséges.
Mi a helyzet a többi sebtípussal, hogyan kell őket kezelni, s mikor van szükség tetanus elleni oltásra? Ezekre a kérdésekre is választ ad Dr. Mikóczi Márió cikke a gyogyhirek.hu-n.