“Szelfitisz”, a lelki betegség

“Szelfitisz”, a lelki betegség

Az önfotózás folyamatosan kínzó vágya már pszichológiai probléma, szinte biztosan egy komplexus áll a hátterében – vélik tudósok, akik szerint a korábbi hoaxok után most már komolyan kell venni a szelfitisz-jelenséget.

Az Independent című brit lap arra figyelmeztet, bármennyire is átverésnek bizonyult a négy évvel ezelőtti hír (vagyis hogy a “szelfitisz” hivatalosan bekerült volna a mentális betegségek közé), sokan lehetnek olyanok, akiknél valóban vannak pszichés problémák – írta a Csalad.hu.

Mark Griffiths, a Nottingham-i Trent Egyetem pszichológia szakának munkatársa szerint a folyamatosan kínzó önfotózási vágy mögött komplexus állhat, de nemcsak azoknál, akik saját arcképüket szeretnék megosztani a világgal, hanem azok esetében is, akik fotók tömegeivel dokumentálják napjuk legtöbb pillanatát. Indiai kutatók végeztek egy felmérést, és – a lap állítása szerint – felállítottak egy “Szelfitisz viselkedési skálát”, azt mérve, a megkérdezettek mennyire függnek a folyamatos önarcképkészítéstől.

Azért éppen a népes ázsiai országban kérdeztek ki 400 embert, mert arányaiban India lakói között a legnépszerűbb és legelterjedtebb a közösségi média használata. Az érintetteknek egytől ötig terjedő skálán kellett meghatározniuk, mennyire értenek egyet azzal, hogy “egy szelfi megosztása egészséges versenyt teremt köztem és a kollégáim, barátaim között”, illetve “sokkal népszerűbbnek érzem magam azt követően, hogy megosztottam magamról egy önfotót”. Aki egyáltalán nem értett egyet a dologgal, az egyesre, aki nagyon, az ötösre értékelhette az állításokat.

A kutatás egyik készítője, Janarthanan Balakrishnan azt mondta, azok érezték leginkább magukénak az állításokat, akik – a felmérés további részei szerint – önbizalomhiányban szenvedtek. “Ők hasonló tüneteket produkálnak, mint a függőségben szenvedők” – mondta a dél-indiai Maduráj város egyik felsőoktatási intézmény munkatársa, hozzátéve, további kutatásokra van szükség ahhoz, hogy e sok esetben rögeszméssé váló viselkedés kialakulásának hátterét megértsék, és segítséget tudjanak nyújtani a “szelfitiszben” leginkább szenvedő embereknek.

A cikk folytatása a Csalad.hu oldalon olvasható.