10 mondat, amitől a kamaszok lemennek hídba…

10 mondat, amitől a kamaszok lemennek hídba…

Olykor elfelejtjük, mitől állt égnek a hajunk annak idején, például amikor kamaszok voltunk. Gondold csak végig – ezek közül melyiket hallottad? És őszintén! Volt már olyan, amikor szülőként te is mondtad?

Mindenki átélte a kamaszkort, de sokan elfelejtették, milyenek voltak akkor. Az évek jótékonyan megszépítik a múltat. Általában csak akkor jut eszükbe, amikor már a saját gyerekük is abba az életkorba lép, amit a minap egy apuka telefonbeszélgetésünkkor joggal nevezett „változókornak”. Jót nevettem rajta, pedig milyen igaz! Ez az első veszélyes kor, amelyet a szülőnek és kamasznak is túl kell élnie. Megvisel ez mindenkit, a kamaszt is, főleg, amikor az ősök válogatott, elmés kérdésekkel, megjegyzésekkel bombázzák. Ilyenkor elgurul a gyógyszere, felszalad a szemöldöke… Hogy a vitákat elkerülhesd, és túléld gyermeked kamaszkorát, ajánlom figyelmedbe az alábbi 10 megjegyzést, hogy ihletet adjak. Ha lehet, mellőzd őket a jövőben!

Tanultál?

Hogyne tanult volna! Minden kamasz rajong a tanulásért! Ezer százalék az is – és a kamaszunk úgy született, hogy ezt már csecsemőként is tudta – , hogy csak az érvényesülhet a mai világban, aki színötös! Úgyhogy hordja haza a hátizsákban a jeleseket. Ettől függetlenül is tanul: családról, kommunikációról, csajokról, pasikról, a lélek bonyodalmairól, a világ logikátlan felépítéséről.

Mi volt ma a suliban?

Ööööö, székek, padok, egy-két tanár. Milyen kérdés ez? Elég hervasztó, és a kínos kérdésre kínos, lebiggyesztett szájú semmi a válasz. Ezért tanácsos átszerkeszteni valami olyasmire, amiről talán szívesebben beszél. Amúgy te mit szólnál hozzá, ha azt a kérdést tennék fel, hogy mi volt ma az irodában? Melyik része nem világos?

Én előre megmondtam!

Meg. Mint minden szuperszülő, jós is vagy. Igen, apa és anya megmondja, de a kamasz megy a saját feje után. Ez ilyen. Néha be kell törnie a fejét, hogy aztán tanuljon belőle, és valljuk be őszintén, ez a legjobb tapasztalat. De attól, hogy ezt elmondod neki, nem érzi úgy, hogy támogatod őt. Vajon miért nem..?

Engem nem érdekel, hogy a többi mit csinál!

Már hogyne érdekelne! Amikor a szomszéd Pistike tanulás mellett heti két alkalommal ebédet oszt hajléktalanoknak, kínait is tanul, hétvégén aranyérmet hoz a karatebajnokságról, és dalolva-örömmel vigyáz a kistestvérére. Bezzeg a saját kamaszunk, az nem!

Rendet raktál a szobádban?

A helyzet az, hogy a prioritás gyermekednek ebben a korban egészen más, mint neked. Bírd ki, ugrabugrálj a földön akadályként felbukkanó zokni-, illetve fehérneműkupacok között egy darabig. Amúgy előfordulhat, hogy ő azt tökéletes rendnek érzékeli, amitől neked feláll a hajad… És tudd: kamasz és rend, egymásnak ellentmondó fogalmak. Utópia. Vigasztalásként közlöm, nem marad ez így mindig.

Majd akkor kérhetsz, ha majd te is megcsinálod…

Világos. Ennyit a feltétel nélküli szeretetről. Mert ugye szereted, de hát minden adok-kapok alapon működik. Üzlet az egész világ, és te arra neveled. Vagy mégse?

Ezt hogy kell csinálni mobilon?

Remek lehetőség a digitális térben való boldogulásra, ha kamaszunktól veszünk informatikaórát. Ebben az esetben azonban készülj fel arra is, ha valamit nem értesz meg elsőre – ami persze neki, az Y és Z generáció szülöttének a világ legegyszerűbb dolga – azonnal szemforgatásos grimaszokban lesz részed. Ez a jutalom. Mert neki azok a fogalmak természetesek, mint taggelés, instázás, direktben küldés, hashtag, “fésztájm”, a szülő meg csak nézhet szép, nagy, kidülledő bociszemekkel.

Majd én beszélek a tanárral!

Minden kamasz erre vágyik. Mert ugye a legjobb megoldás az, ha a szülő bemegy az iskolába „rendet csinálni”, különösen akkor, ha a tanár már szeptemberben kifejtette, hogy attól még nem kap jobb jegyet, ha az anyja balhézik a suliban. Sőt! Ez ellen tiltakozik a legjobban a kamasz, mert ő szeretne helyt állni abban a közegben, amit a legjobban ismer.

Nem baj, majd jön a másik!

Persze, nyilván. Ez a legjobb vigasz a szakítás után, amikor úgy érzi, a világ összedőlt, mindenki ellene esküdött. És persze ilyenkor igazságtalannak érzi azt, hogy az ő szerelme bármikor helyettesíthető mással. Vajon hogy esne ez a mondat egy szülőnek válás után?

Nem hozzád való!

Amikor jön a másik, akkor biztos, hogy ez is elhangzik. Mert miért van fülbevalója, vagy tetkója, miért ilyen színű a haja, és miért lóg ki az alsógatya a nadrágjából, miért nem húzza fel a rendesen, miért van az orrában piercing stb… Mit csinál az anyja? És az apja? Jobb lenne, ha szakítanál vele!

Gondold csak végig! Ezek közül melyiket hallottad? És őszintén! Volt már olyan, amikor szülőként te is mondtad?

Tihanyi Rita
  • pedagógus, gyermekagykontroll oktató

Tihanyi Rita

Két felnőtt gyermek édesanyja vagyok, pedagógus, tanár, gyermekagykontroll-oktató, tanulástréner.

Tovább

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.