A kamaszkor cunami – tanulhatunk lázadó gyermekeinktől!

lány gondolkozik az ágyon

A kamaszkor cunami – tanulhatunk lázadó gyermekeinktől!

Az sem baj, ha belenézünk a tükörbe, melyet kis lázadóink tartanak nekünk, esetleg még tanulhatunk is tőlük! Íme, a kamaszkor cunami!
A Családháló a Léder László pszichológus nevével fémjelzett Apa Akadémia  előadásán járt, amely a kamaszkor viharait és annak vonatkozását tárgyalta, s hogy vajon milyen szerepet tölt be az apa az ekkor keletkező „cunami” elhárításában.

Szeretettel várunk Léder László: A kamaszkor cunami – apa szemmel című következő előadására 2019. december 10-én (kedden), 18:00 órakor a Villányi úti Konferenciaközpontba! Bővebben az eseményről: felelosszulokiskolaja.hu/esemenyek

Mi is az a kamaszkor?

A kamaszkor egy átmeneti időszak a gyermekkor és a felnőtt lét között. Több szakaszból áll, a korai szakasz 10-14 éves kor között, a középső 14-15 éves korban, a késői pedig 16 – 19 éves kor között zajlik. Legalábbis ezt mondja az egzakt meghatározás. A valóság azonban az, hogy ma az egész folyamat korábbra tolódott, nincs konkrét fordulópont a kamaszkor kezdetén. Inkább egy kontinuum mentén halad a folyamat, bizonyos kamaszkori jellemzők már sokkal korábban jelentkezhetnek – avat be az alapokba Léder László, hozzátéve, hogy a realitás lányok esetében a 8-14 éves kor, míg fiúknál 9-14 éves korban már dúlhat a kamaszkor.

Normatív krízis

A pszichológia normatív krízisként definiálja a kamaszkort, ami egy természetes folyamat, valami új születésének a kezdete (normatív krízis például a gyermekek születése is egy ifjú szülőpár életében) – szögezi le a pszichológus. Ami sokkal érdekesebb, hogy csupán 1958-ban beszélt róla először Anna Freud, holott már korábban, a század elején említették más pszichológusok a jelenséget. Az is elgondolkodtató, hogy egyes kutatók szerint a világ kamaszainak csupán 20 százaléka mutatja azokat a jeleket, amelyeket mi evidenciának nevezünk ebben a korban, a többieknél különösebb nagy események nélkül végbemegy a változás.

Epstein egy 2117-ben végzett vizsgálatban egyenesen azt találta, hogy az ázsiai kultúrákban egyáltalán nem jelennek meg az olyan kamaszkori jellegzetességek, mint például a dühkitörés, érfelvágás, otthonról való elköltözés. Ehhez kapcsolódik egy 2000-es kutatás, amely szerint a kamaszkori krízis a nyugati életmódnak köszönhető.

Konzumált tinédzserek

Az első, kamaszkori lázadásokat megörökítő könyv, Salinger Zabhegyezője 1951-ben született, ezt követték olyan alkotások, mint például a Legyek ura vagy James Dean Haragban a világgal című könyve. Léder Lászlő arra is rámutat, milyen komoly szociális marketing épül ma a kamaszokra: nagy, jó nevű vállalkozások, telefontársaságok és sportszergyártók egyáltalán nem titkolt célcsoportjai ezek a világban éppen helyüket kereső tinédzserek, akik csak arra kellenek számukra, hogy konzumálják őket, mert termékeiket csak nekik lehet eladni.

Mi is ez a cunami hatás?

Azt sem szabad elfelejtenünk, mutat rá a pszichológus, hogy ebben az időszakban gyermekeink szervezete hatalmas biológiai és pszichológiai változásokon megy keresztül: mindennaposak a hangulatingadozások, növekszik a bennük lévő agresszió, sokasodnak a dühkitörések és jellemző az unalom, közöny a világ dolgai iránt. Átrendeződik a kamaszok alvásmintája is.

A rengeteg biológiai, idegrendszeri változás igen radikális, olyannyira, hogy átalakítja még az agyszerkezetet is ami önmagában is megterhelő egy ember számára. Nem csoda hát, ha a kamasz nem tud felkelni vagy éppen elaludni, ez nem egy felvett magatartásforma ebben az életkorban. Nem túl jó hír a szülők számára, hogy a kilengések csupán a 20-as évek elejére stabilizálódnak, persze lehetnek egyéni eltérések.

„Az apám nagyon sokat fejlődött 14 és 21 éves korom között”

A fenti idézet Mark Twaintől származik és remekül megfogja a kamaszkor lényegét Léder László szerint. A pszichológus ugyanis úgy véli, a kamaszok viselkedése egyfajta tükör, és gyermekeink ezen időszaka számunkra is „élet coaching”, amiből bizony tanulnunk kell. Ha egy apa jelen van a gyermeke születésétől kezdve, szinte magától apává fog válni, nincs ez másként a kamaszkorral sem, amit nem lehet túlélni, megúszni. Ez a folyamat a felnőtt számára is a tanulás, a fejlődés és az alkalmazkodás időszaka, a család dinamikájának változása mellett. A család is egy szerves egész, amely ilyenkor változáson megy keresztül.

Az apai identitás meghatározó

Egy 2016-os oxfordi kutatás megállapította, hogy az apai attitűd és identitás önmagában meghatározzák a gyermekek lelki fejlődését. Léder László nem győzi hangsúlyozni, milyen fontos, hogy a család többi része, azaz az anya és a nagyszülők mennyire tekintik kompetensnek a férfit. Hiába ugyanis a szerető, gondoskodó apa, nem fog tudni mit kezdeni a kamasz gyermekével, ha a család inkompetensnek tartja, ha szerintük a gyereknevelés nem az ő dolga. Pedig az apa-szerep fontosságára számtalan tanulmány utal, és az apa-hiány kamaszkorban robban. Követéses vizsgálatok bizonyítják például, hogy a három év alatti lánygyermekek apahiánya vagy negatív apaképe hozzájárul az idő előtti menzesz megjelenéséhez.

A teljes írást a csaladhalo.hu oldalán olvashatod el!

Felelős Szülők Iskolája
  • Felelős Szülők Iskolája

Felelős Szülők Iskolája

A Felelős Szülők Iskolája 2010 óta működő aktív szakmai és civil közösség, mely keretén belül az ideális gyermeknevelésre, az „elég jól” működő családra és a felelős szülői attitűdre keressük a válaszokat.

Tovább

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.