Szülőtípusok az iskolában – a pedáns, a folyton késő, a versengő és a többiek

Szülőtípusok az iskolában – a pedáns, a folyton késő, a versengő és a többiek

Mit akasztunk szülőként a gyerekünk nyakába a saját szülői attitűdünkkel? Hogyan működhetnénk leghatékonyabban együtt a tanárokkal, iskolával, szülőtársakkal, de leginkább a gyermekünkkel, hogy nyugodt, élménydús környezet lehessen az iskola?

Első nap elkéstél? Mindig lemarad valami a listáról vagy épp már hetekkel ezelőtt bepakoltál az iskolatáskába a gyerek helyett? Izgulsz, hogy milyen lesz a tanító néni és ezt jól átragasztod a gyerekre is?

Anno neked volt a legnagyobb hangod az osztályban és ezt képviseled az szülőin is? Cikkünkben a „vidám harsány”, a „tyúkanyó”, az „elemző” és a rideg „kontrolláló” szülői személyiségtípus beszoktatási reakciói  kerülnek terítékre.

Hozzáállás a beszoktatáshoz

Az igyekezet nem kérdés, alapvetően hiszem, hogy minden szülő szeretné támogatni gyermekét az iskolakezdésben, újrakezdésben, csak néha valahogy rosszul sül el a dolog. Jó esetben már napok óta téma a suli, hogy jaj, de jó lesz, ismét találkozol az osztálytársakkal, lesznek új tanítók és mennyi újdonság. Csak hát éppen ezzel saját magunkat is nyugtatni próbáljuk és a gyerek is inkább terel, mert kevesen vannak, akik a nyári szabadság helyett önként a szabályozott iskolaidőt választanák.

Könnyítsük meg a gyermekünknek a visszaszokást azzal, hogy teljes figyelemmel kísérjük mindennapjainkat, figyelünk a határidőkre, kért tárgyak listájára, azok beszerzésére, arra, hogy befizessük az ebédet, legyen egészséges szeretettel csomagolt szendvics. Nem helyettük kell bepakolni, de együtt kell újra és újra végig gondolni, ráhangolódni egy igen erős keretre.

Mit várunk el az iskolától?

Próbáljunk együtt lélegezni a történésekkel és ezt tegye mindenki a saját személyiségének megfelelően. A szülői attítűd, bevonódás az iskolai életbe legalább olyan fontos, mint a tankönyv.

Miért?

Mert itt „él” a gyermekünk, ezekkel a tanárokkal tölt 6-8-10 órát, így érdemes velük együttműködni. Ott lenni IDŐBEN a sulikezdéskor, a szülőin – akkor is ha valamilyen giga fontos meetinget kell lemondani emiatt – a közös osztálykiránduláson. Ez nem lényegtelen, ez a közösségépítés része, mert itt lehet és érdemes kapcsolódni. Itt lehet beszélgetni, a gyerekről, egymásról, hogy majdan egy problémát sokkal közvetlenebbül lehessen megoldani. Pl. egy egymást cikiző, kirekesztő szituációt nem egymásra mutogatással, emailezéssel, hanem egy közvetlen építő telefonbeszélgetéssel megoldani.

Egyes szülőtípusok és a beszoktatás

Hogy haladtok a beszoktatással? Akkor is, ha már elkezdtétek, akkor is, ha csak a napokban indultok a nagy útra, olvassátok el a Kádár Annamária idézte 4 szociális szülőtípus beszoktatási viselkedését. Te melyikbe tartozol?

David Merrill és Roger Reid amerikai szervezetpszichológusok megalkottak egy szociális személyiségmodellt, méghozzá a külső emberi viselkedésjegyek alapján, amelyet Kádár Annamária ismertetett velünk.
Az említett modell 4 szociális stílust írt le: elemző, fenntartó, promotáló és kontroller stílusokat. De hogyan viselkednek ezek a személyiségtípusok egy olyan fontos családi szituációban, mint a beszoktatás, vagy az iskolakezdés?

A két szervezetpszichológus eredetileg eladástechnikákhoz alakította ki ezeket a modelleket, mondván, különböző típusú vevőknek különböző módon érdemes termékeket eladásra kínálni, amit távollévőnek érezhetünk a családi élethelyzetektől. Pedig a családi életben és a nevelésben is igen hasznos, ha tudjuk, mit várhatunk el a másiktól, mennyi időre van szüksége egy döntéshez, stb.

„Mindenkinek megvan a domináns stílusa, egyik sem jobb vagy rosszabb, csak más, így más hozzáállást is igényel.” – mondta Kádár Annamária, pszichológus.

“A négy személyiségtípus mutatja meg azt, hogy milyen a hozzáállásunk a dolgokhoz; szeretjük túlbonyolítani, az impulzusaink percről percre átszabják a terveinket, vagy inkább alapos, megfontolt tervezéssel akár már hónapokra előre kitaláljuk az iskolaválasztás menetét, tudjuk a nyaralási célhelyek GPS koordinátáit. És persze ebben a történetben a legszebb, hogy ahogy magunkra vagy a párunkra ismerünk, úgy jön szembe a felismerés saját gyermekünk tulajdonságait illetően.” – állapította meg a pszichológus.

Szociális személyiségtípusok és a beszoktatás

A promoter, azaz a népszerűsítő szülőtípus

Ő az, aki szeret még a képzeletbeli színpadon is állni, aki egy jelentéktelen versenyen is az utolsó csepp erejéig küzd a serlegért… Ez a típus nagy egóval rendelkezik, általában vidám és harsány. Aki büszke rá, hogy a gyerekének semmi gondot nem jelent a beszokás, a hozzászokás…, legalábbis ezt akarja látni és láttatni…

Beszoktatáskor:

Már az első nap mindenki a barátja, tudja a büfés keresztnevét és ismeri a legtutibb kókuszgolyó beszerzési helyét. Azonnal a közösségi élet szervezőjévé, résztvevőjévé válik, az már kérdéses, hogy ez pontosan mit jelent, mert lehet hogy egyik nap kékre, másnap már zöldre festetné az iskolát.

Színes ruhákban jár, hangosan beszélget, nevetgél, nem bántásból, de mindenkit letegez és azonnal ismerősnek jelöli a közösségi médiában, legyen ez tanár vagy akár szülőtárs. A gyermekének szinte lehetetlen elbújni a néha felháborodó tekintetek elől. Jó esetben a gyermeke is promoter, akkor ő is ilyen könnyen és vidáman szokik be, szinte mintha ide született volna, de ha más típus, akkor bizony ilyen szülőkkel lehet igen nehéz is a beszokás.

A supporter, azaz a fenntartó (vagy támogató) típus

Ő az, aki a meghitt légkört kedveli, négyszemközt szeret beszélgetni. Gyűlöli, ha fel kell szólalnia, akár csak a szülőtársak előtt is. Ez a típus szereti a bensőséges viszonyt, a testi kontaktust. Az ő gyerekei általában nehezen válnak le a szüleikről, ha pedig szülővé válnak, sokszor „tyúkanyó” lesz belőlük.

Beszoktatáskor:

Ő az, aki még inkább az osztálytársaknak is süt sütit, csomagol plusz esőkabátot az osztálykirándulásra, csak ne kelljen ott lennie, szerepelnie. Ő az, aki, mindent megtesz a gyerek érdekében, csak, hogy ne sírjon, ha kell egész nap ott ül az iskolában, reggel elkíséri, délután érte megy. Soha nem szeret vitatkozni, veszekedni, inkább mindent elfogad, beleegyezik. A gyermeke néha úgy érzi, hogy egy állandó árny követi, félti, óvja minden mozdulatát. Ahogy kiskamasszá válnak a gyermekei, úgy hagyják maguk mögött néha túl aggódó attitűdjét és válnak lassan önállóvá.

Az analyser, vagyis az elemző típus

Ő az, aki mindent ötször megfontol, nem vesz felesleges dolgokat, minden öltést ellenőriz egy új ruhán. A döntéseit halogatja, mert fél, hogy hibát követ el, s ő az, aki mindenben a logikát keresi. Ő a beszokás és a hozzászokás folyamatát is analitikusan, pszichológiai alátámasztással szemléli.

Beszoktatáskor:

Ötször átolvassa a tanító nénitől kapott listát, visszakérdez, hogy B-s vagy HB-s ceruzát vegyen, hogy melyik a jobb színes ceruza márka és hogy lehet-e a tavalyi énekfüzetet folytatni… Mindent elemez, értékel. A szülői értekezletre felszólalási vázlattervvel érkezik, lefáraszt mindenkit, viszont, ha őt bízzák meg az osztálypénz könyvelésével, akkor egy fillér sem fog hiányozni.

Tervek szerint halad, ha ettől el kell, hogy térjen, akkor van B, C terve is. Kiszámítható, de nem laza, épp ezért a spontán helyzetekben nem számíthatunk rá. Nem könnyű eset, ha más típusú gyermeke van, pláne nem, ha promoter, aki szinte csak a megérzései alapján halad, ellentétben az elemzővel, aki mindig szigorúan terv szerint.

A controller, azaz a kontrolláló típus

Ő az, aki rideg, hideg fejjel, érzések nélkül, racionálisan dönt. A rövid, tömör közléseket szereti, a lényegre törő kommunikáció híve. Nem szereti az időpazarlást, azt szereti, ha azonnal a tárgyra térünk. Ő nem csinál nagy felhajtást a beszoktatásból, nem bonyolítja vagy lelkizi túl.

Beszoktatáskor:

Kiolvasott tanulmányok alapján tudja, hogy a gyereknek 1 hét kell a beszokáshoz és ettől nem tér el. Ha sír, ha nevet, mindegy, ennyi ideje volt neki is megszokni a tanító nénit és ennyi lesz a gyereknek is. Nem nagyon érti, hogy miért tanulnak drámapedagógiát vagy játszanak a gyerekek az iskolában, mert az nem értékelhető számára.

 Mindig lehet újrakezdeni

A nagy mondás úgy fogalmaz, hogy új év, új élet. Valóban más személyiségek vagyunk, egyéni válaszokkal, megoldásokkal, de az iskola, az oktatás egy rendszer, határt kell szabni, időben érkezni, lefeküdni, felkelni. De ezt csak példamutatással lehet. Érj be időbe, barátkozz a többiekkel, legyél aktív és mondj jókat, hogy rólad is ez legyen a megítélése a tanító néninek, bácsinak.

Ehhez a szülőnek is így kell tennie, hiszen a gyerekek zsigeri szinten érzik a különbségeket, és akkor ez feszültséget teremt bennük. Menjünk be és mutatkozzunk be az új tanárnak – a megfelelő alkalomkor, ne a szünetben –, beszélgessünk az új szülőkkel, gyerekekkel, legyen életünk része az iskola, ismerjük meg a jó és rossz oldalával együtt, hiszen a gyermekünk itt nevelkedik.

És soha ne keseredjetek el, mert mindig lehet újrakezdeni, a fontossági sorrendeken változtatni, az együttműködéseket kiterjeszteni, ha a helyzet úgy kívánja meg.

Kérlek, mindig:

  • a gyerek érdekét helyezzétek előtérbe;
  • tisztelettel és megfelelő hozzáállással működjetek együtt a szülőtársakkal, a tanárokkal és saját gyermeketekkel! Cél: a közös siker és öröm!

 

Tibenszky Moni Lisa
  • Felelős Szülők Iskolája
  • alapító, ügyvezető

Tibenszky Moni Lisa

2 gyermek édesanyja, újságíró, marketing-kommunikációs szakember, a Felelős Szülők Iskolája alapító ügyvezetője

Tovább

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.