Mi kerüljön a táboros, utazós hátizsákba?

Mi kerüljön a táboros, utazós hátizsákba?

Ha már végre ismét kirándulás, erdei tábor és indul az ,,ottalvós” szezon, némi áttekintés a praktikákról.

 

Az egyik alapszabály, – mondom ezt szülőként és tanárként is -, neveljünk praktikus, életrevaló gyerekeket. Vagyis vonjuk be a készülődésbe, pakoljon ő. Bízzunk rá eleinte részfeladatokat, majd már az egész procedúrát. Persze ellenőrizzük át együtt, de ne egy kész bőröndre várjon, amit a végén mi gurítunk ki helyette a buszhoz is. Majd hívjon föl kétségbeesve a gyerek a táborból, hogy hol vannak a zoknijai és nem találja a fogkeféjét… és most tényleg nem viccelek. Láttam én olyat, hogy a strandra indultunk és a fiúk fele a bőröndjéből ki se vette a fürdőnadrágját, mert azt sem tudta, hol van. Álltunk és néztük egymást a strand bejárata előtt, hogy akkor most mi legyen, vajon ezt a helyzetet hogy kellene megoldani. Megvártam míg kitalálják.

Tehát, gondoljuk át EGYÜTT!!! mire van szüksége, hány napra megy, milyen időjárás várható, milyen program lesz, miből mennyit pakoljunk. Ez azért egy komoly logisztikai feladat. Akár lista is készülhet, sőt szerintem készüljön lista!

A lista alapján már a kisiskolások is össze tudják kupacolni az ágyukra a holmikat, amit aztán együtt nézzünk át. Tanítsuk meg hajtogatni és bepakolni praktikusan egy bőröndbe. A hajtogatás az egyik legjobb fejlesztő játék a tanítónénik szerint és meggyőződésem, hogy a felsősöknek sem árt.

 

 

Készüljünk mindenféle időjárási lehetőségekre, mert nem lehetünk biztosak abban, hogy 24 óra leforgása alatt nem lesz nyárból tél, vagy fordítva.

Legyen mindenből pót darab (zokni, nadrág, cipő, pulóver). Győzzük meg a gyerekeket, hogy a szennyest külön zacskóba gyűjtsék, így a bőrönd nem lesz katasztrófasújtott terület az érkezéskor sem.

Ma már elengedhetetlen a telefontöltő, fülhallgató töltője, bár talán ez az egyetlen dolog, amire önszántukból is figyelnek, és ha rajtuk múlna, nem maradna otthon. Abban is bízom, hogy ritkábban kell tölteni ezeket az eszközöket, mert a környezet változása, a társaság, a programok elterelik a figyelmüket a nyomkodásról. Igazi világ, igazi élményei várnak rájuk.

Adjunk nekik egy pakli kártyát, kisebb társasjátékot. Vannak dolgok, amelyek működnek, még ma is és jó buli lesz, ha kipróbálják.

Legyen náluk szúnyog-és kullancsriasztó, a saját gyógyszereik, ha állandóan szedik, de minden más gyógyszert bízzunk a tanárra. A papírokat se felejtsük, és ha kell, egyeztessünk a tanárokkal a speciális igényekről. Hiába tudja a diák, hogy érzékeny a tejre, ha mindenki kakaót iszik, valószínűleg ő is velük tart és kellemetlen lesz kinyomozni, miért van rosszul.

A tanár kollégák kisebb egészségügyi egységekkel indulnak neki, hiszen ragtapaszra, lázcsillapítóra, fájdalomcsillapítóra, széntablettára, sport krémre szinte mindig szükség van. Sőt, szinte az első, amit mindenki megnéz a tervezésnél, hogy milyen messze van az orvosi ügyelet. A táboroztatás, osztálykirándulás jár ugyanis egy alap feszültséggel, gyomorideggel, ami az indulás percétől az utolsó gyerek ,,visszaadásáig” a szüleinek tart. Utána 24 óráig csak nézünk magunk elé és hálát adunk, hogy minden rendben volt.

 

Én mindig viszem a legszükségesebb illóolaj esszenciáimat, mert hol a saját idegeim megnyugtatására kell, hol csípésre, hol érzelmi problémákra.

Hatalmas vállalás ez ugyanis  a pedagógusoktól. Igen, tudom, hogy régen mi mennyit mentünk… De mi szabálykövetőbbek, együttműködőbbek voltunk, akik tartottak a szüleiktől, tanáraiktól. A mai iskoláskorú gyerekek nagy része nem csak a tanáraiktól nem tartanak és folyamatosan felülbírálják a döntéseinket, de a szüleik felé sem azt a tiszteletet, jó értelemben vett elfogadást mutatják. Ők már egy olyan generáció, akiknek minden jár, azonnal. Akiké az utolsó szó és majd ők megmondják, mi legyen és semmi nem az ő hibájuk, mert majd jön az anyukájuk és megmondja, elintézi, hogy azt az ablakot nem az ő fia rúgta be, hanem el volt repedve, vagy felrobbant. Csak úgy, magától. Szóval így állunk ma. Ezért van olyan kolléga, aki nem vállalja ezt a felelősséget. Sőt, kísérő tanárok sincsenek, hiszen, nincs elég tanár. Ezért kell sokszor a szülőknek bevállalniuk a kísérést. Talán nem is baj, ha látják, mi és hogy zajlik. Amúgy is közös buli a gyereknevelés. Az élményre mindenkinek szüksége van. Sokat tanulunk belőle és ez az, ami igazán feledhetetlenné teszi az iskolás éveket, hiszen mindenkinek van vagy egy tucat jó sztorija az iskolai kirándulásokról, táborokról.

Szóval pakolásra fel és induljon a kalandtúra!

 

GRUND 2022 – Táborexpo, Osztálykirándulás, Vakáció Minden, ami tábor, utazás, tanulás, játék, fejlesztés nyáron a gyerekeknek, családoknak, osztályoknak! az online térben a Felelős Szülők Iskolája weboldalán 2022. április – június Regisztrálj INGYENESEN felvételi információkért, érdekes előadásokért! Csatlakozz a Facebook eseményhez!