Bullying kisokos, példákkal

Bullying kisokos, példákkal

Napjaink egyik égető problémája a fiatalok között elterjedt bullying, vagyis az ismétlődő bántalmazás, illetve zaklatás. A bullying jellemzője a tartósság, hiszen alapvetően egy olyan ismétlődő viselkedést jelent, amellyel egy csoport vagy egy személy egy másik csoport vagy személy feletti hatalmát igyekszik kialakítani vagy megerősíteni.

Vajon kinek milyen szerepe van ezekben a cselekményekben? Ki a bántalmazó, az agresszor, és a bántalmazott? Mi a különbség a szemlélő és a támogató között? Kié a felelősség a bullying folyamatában? A Kidsnews cikkét olvastuk.

Kampány a bullying ellen

A napokban a Cartoon Network televíziós csatornával, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanáccsal, valamint a Star Network influencer ügynökséggel közösen indítottuk útjára az idei Aki ver, az nem haver kampányt, amely a bullying felismeréséről és elutasításáról szól. A projekt részeként az év végéig több tartalmat fogunk megjelentetni a témával kapcsolatban. Találkozni fogunk Attissal, DoggyAndival, és Kapás Boglárkával is, és igyekszünk szakértőinkkel a lehető legrészletesebben körbejárni a felmerülő kérdéseket.

Azt gondolom az iskolai bántalmazó, elkövető, agresszor szerep értelmezéséhez mindenekelőtt fontos tisztában lenni azzal, hogy különbség van konfliktushelyzetből fakadó elkövetés és bántalmazás között – mondja Dr. Magyar Erika jogász és mediátor.

Melyik a konfliktus és melyik a bántalmazás?

Két fiatal szóváltásba keveredik az iskolában, mert az egyik a másik barátnőjét cikizi. Szó-szót követ majd összeverekednek. A lányt cikiző fiúnak az ütés következtében súlyos sérülései keletkeznek, több hetes korházi kezelésre szorul.

Két lány közül az egyik folyamatosan szekálja a másikat, mert szemüveges. A cikizések idővel mindennapivá válnak, van, hogy a cikiző lányhoz mások is csatlakoznak, ő az osztályban a menő lány, akinek sok más osztálytársával is akad azért konfliktusa. A sértett lány önértékelésével korábban nem volt probléma, de a hosszú hónapok során a szóbeli szekálások és a kirekesztés eredményeként zárkózottá és visszahúzódóvá vált, már az öngyilkosság gondolata is megfordult a fejében.

De vajon a két eset közül melyik a valódi bántalmazás?

A bántalmazásnak 3 fontos ismérve van:

  • szándékosság,
  • rendszeresség
  • és erőfölény kihasználása.

A két történet közül a második a bántalmazásos eset, hiszen ebben a helyzetben a “menő” és ezáltal az osztály befolyására képes lány hónapokon át, szánt szándékkal gúnyolja az osztálytársnőjét. Ez a történet akkor kerül a médiába, amikor valamilyen súlyos következménnyel jár ez a folyamat.

Az első történetben pedig egy egyszeri konfliktusról van szó, amelynek megoldására rossz eszközt, a verekedést választották a fiatalok.

Milyen a bántalmazó?

A bántalmazóról nagy valószínűséggel elmondhatóak az alábbi állítások, Coloroso véleménye alapján:

– szívesen uralkodik mások felett,
– számára a gyengébbek prédák,
– erőszakkal vagy megfélemlítéssel éri el céljait,
– nem figyel másokra, csak a saját céljait, örömeit tatja fontosnak,
– bárkit kihasznál annak érdekében, hogy elérje céljait,
– nagyon ügyel arra, hogy a bántásokat akkor kövesse el, amikor felnőtt nem láthatja.

Ezek azonban mind hozott vagy felvett magatartásformák, amelyek megfelelő segítség nyújtásával és támogatással megváltoztathatóak.

Ki válhat az iskolai bántalmazó áldozatává?

Korábban azt mondták, hogy a gyengébb, alacsony önértékeléssel rendelkező és önmagát megvédeni nem képes személy válhat a bántalmazó célpontjává. A kutatások azonban ezt nem támasztják alá elfogadható mértékben. Ma már azt mondhatjuk, hogy gyakorlatilag bárki, aki az osztályközösségtől nem kap elegendő támogatást áldozattá válhat. Nincs iskolai bántalmazás az azt támogató közösség nélkül. A bántalmazás elleni iskolai programok (pl. Békés iskolák program, KiVa program) célja kialakítani egy elfogadó, támogató osztályközösséget, amely teljes mértékben elutasító a bántalmazás valamennyi formájával szemben.

A szerepek kialakulására is a közösségnek van a legnagyobb hatása. Tapasztaljuk, hogy a bántalmazás nem szűnik meg azzal, ha a bántalmazó vagy a bántalmazott iskolát vált. A helyükre újabb személyek lépnek, mint ahogyan a szerepek is felcserélődhetnek.

Akár elkövetőről, akár bántalmazóról van szó, mindenképpen fontos, hogy lehetőséget kapjon a meghallgatásra, a helyzet megértésére, a felelősségvállalásra, a bocsánatkérésre a jóvátétel nyújtására és a változásra. A resztoratív (helyreállító) módszerek, mint a mediáció, kör- és konferenciamódszerek, mind ezt a célt szolgálják, eredményesen.

Olvasd el a teljes cikket a kidsnews.hu oldalán!

Felelős Szülők Iskolája
  • Felelős Szülők Iskolája

Felelős Szülők Iskolája

A Felelős Szülők Iskolája 2010 óta működő aktív szakmai és civil közösség, mely keretén belül az ideális gyermeknevelésre, az „elég jól” működő családra és a felelős szülői attitűdre keressük a válaszokat.

Tovább

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.