Zsebpénz: adni vagy nem adni?

Zsebpénz: adni vagy nem adni?

Ha igen, mennyit és mikortól? Rendszeresen vagy házimunkáért? Esetleg eseti jelleggel, jutalomból? Csupa kínzó kérdés, és nem is mindegyikre van olyan válasz, amely minden egyes család minden egyes gyerekére érvényes. De vannak azért bevált és kipróbált példák, no meg tanult szakemberek, akik tudnak segíteni. Az biztos, hogy a zsebpénz kérdését nem érdemes elbagatellizálni, és a gyerekekkel nagyon fontos beszélni otthon a pénzről. Csak így tanulják meg a felelősséget, az érték, a megtakarítás, az adományozás fogalmát. És hát lássuk be: nincs annál jobb, mint amikor a hosszú hónapok alatt összekuporgatott kis vagyonából az év végre megveheti azt a tökéletesen haszontalan, ámde legalább bűn ronda valamit, amit kinézett magának a kirakatban.

Fiala Borcsa írásában a WMN-en a zsebpénz körüli kérdéseket járta körül.

Zsebpénz: mikortól és mennyit?

Már kisiskoláskortól el lehet kezdeni néhány száz forinttal a zsebpénzzel való gazdálkodásra nevelést. Így a gyerek is jobban megérti, megérzi, mi mennyibe kerül, hogyan tud félretenni és költeni a vagyonkájából. Hogy milyen sűrűséggel kapjon, az nagyban múlik a korán és az érettségén is. A kicsiknek eleinte heti rendszerességgel adhatsz, később ezt ki lehet tolni kéthetenkénti alkalmakra, majd a kamaszoknál jöhet a havi apanázs.

Ha mégis úgy döntenél, hogy a rendszeres zsebpénz helyett, vagy azon felül inkább soron kívül kaphasson anyagi juttatást a gyerek, akkor azt is magyarázd el neki, hogy ez az igénye a családi költségvetésben milyen mínuszokat jelent majd. Nem baj, ha átlátja, milyen áldozatokkal, pluszterhekkel jár az, ha ő mondjuk a Star Wars premierje miatt borzasztóan szeretne magának egy lézerkardot, mert az osztályban már mindenkinek van. Hiszen akkor azt a pénzt valahonnan máshonnan kell elvenni, vagy a szülőknek kerül több idejébe a soron kívüli összeg előteremtése.

Házimunka: kötelesség vagy pénzkereseti forrás?

Létezik olyan gyakorlat is (a legutóbbi pénzügyi cikkünk utáni hozzászólásokban egyébként közületek is többen javasolták ezt a megoldást), amely szerint ne „csak úgy”, a levegőbe kapja a csemete a zsebpénzét, hanem ellenszolgáltatásként segítsen be egy kicsit az otthoni teendőkbe. Ez esetben csak az okozhat némi fejtörést, hogy mi legyen az a fajta házimunka, amiért fizetés jár, és mi az, ami kötelező feladatnak számít. A szobáját például ne fizetésért rámolja össze (hacsak nem akarod beindítani az ordas nagy kupleráj-lavinát, amit a gyermek majd a piac fenntartása érdekében generál). De a család ingeit vasalhatja darabáron, vagy alkalomadtán lenyírhatja a füvet egy kis mellékesért.

Egy kutatás szerint, ha a gyereknek hagyjuk, hogy házimunkával dolgozzon meg a pénzéért, azzal elősegítjük a fejlődését, és sokkal jobban fog bánni a pénzzel felnőttkorában, ráadásul ügyesebben takarékoskodik.

Íme, öt praktikus tipp arra, hogyan csináld:

1.

Beszélgess arról az iskoláskorú gyerekeddel, hogy ha otthon készítitek el a kolbászos szendvicset, az időben és anyagilag mennyiben jelent mást, mintha ugyanezt az iskola büféjében vásárolná meg.

2.

Amikor kiadod a gyerek heti vagy havi járandóságát, használd ki az alkalmat arra, hogy megkérdezd, milyen tervei vannak a pénzzel!

3.

Ha a gyerek elérte azt a kort, amikor már dolgozhat, bátorítsd, hogy alkalmi munkával egészítse ki a zsebpénzét. Így több legyet is üthettek egy csapásra: csökkentheted a saját kiadásaidat, ő tapasztalatot szerez, több lesz a pénze, és jobban megbecsüli, hiszen pontosan tisztában van vele, mennyi idejébe és energiájába telt megkeresni azokat a százasokat, ezreseket.

4.

Ha házimunkáért kap otthon fizetést, akkor máris megragadhatod ezt az alkalmat arra, hogy fejleszd a munkamorálját! Ha trehányul, vagy csak úgy tessék-lássék módon végzi el a rábízott fizetős munkát, akkor – ahogy egy normális munkahelyen sem – természetesen ezúttal nem jár a pénz (vagy legalábbis nem a teljes összeg).

5.

Ismertesd meg a gyerekkel az 50%-40%-10% alapelvét. Azaz: tegye félre a pénze felét, nyugodtan költse el a negyven százalékát, a maradék tízet viszont felajánlhatja jótékony célra. (Ez utóbbi lépéssel egyébként valódi elégedettséget és boldogságot vásárolhat, nemcsak mások, de a saját maga számára is)

A teljes cikk a wmn.hu oldalán jelent meg.