Miért nem alszanak az anyukák?
Az alvást nem lehet eltenni későbbre, mint a befőttet – sajnos. Pedig milyen jó lenne időnként kibontani egyet, megállítani az időt és aludni! De a történetben számos mókás és szerethető rész is van, olvassátok csak el!
“Most aludd ki magad, mert ha megszületik, már nem fogsz tudni aludni!”
Ahogy megtudják, hogy babát vársz, a gyakorlott anyukák, vagy az idősebb generáció egyéb hasznos jó tanácsai mellett ezt a jó tanácsot mindenkitől megkapod. Te pedig nagyon szeretsz aludni. Ha nem alszod ki magad, fáj a fejed, rossz a kedved, zombi sárkány üzemmódba kapcsolsz, és jobb, ha aznap mindenki elkerül. Joggal tartasz hát tőle, hogy mi lesz veled, a párkapcsolatoddal és a picúrral, ha éjszakáznod kell? Hiszed is, meg nem is a meséket a már két éve csak 1-2 órát alvó anyukákról…
Anya, kezdődik!
Egy szép nyári nap azon veszed észre magad, hogy az óriás pocakoddal, fájós hátaddal már azt se tudod, hogyan feküdj, de mindegy is, mert ahogy lefeküdtél pisilni kell, majd az éjszaka során még 10-szer legalább kimész. Ha a pisi járat megvolt, kényelmetlen lesz a babának, ahogy fekszel, és addig rugdos, amíg meg nem fordulsz. Aztán nem jön álom a szemedre, ég a gyomrod, iszol egy pohár tejet, újra pisilsz. Vagy azért nem alszol, mert fejben pipálod és kiegészíted a babakelengye listát, vagy a közelgő szülés miatt pánikolsz, esetleg ellenőrzöd, hogy sikerült-e megjegyezni a pelenkázás helyes menetét… és már fel is jött a nap.
Mindegy, csak szundikáljon?
Hamarosan megszületik Manócska. Késő este a kórházi szobában 9 hónapnyi együtt lélegzés után olyan ridegnek és távolinak tűnik az a gurulós ketrec az ágyad mellett, amit Neki szántak, inkább összebújva alszotok el. Picúr az ujjadat fogva szenderedik álomba. Annyira gyönyörű és természetes ez így!
A kórházban napközben csak eszik-alszik, éjszaka pedig rejtély, hogy hogyan, de a fejét tartani és átfordulni nem tudó kis Manócska szorosan hozzád bújik (függetlenül attól, hova tetted le), simogatja a válladat, és cicit kér kb 8-10x éjszaka, így mire hazamehettek, tulajdonképpen 3 napja nappal a látogatók miatt, éjszaka a kis bújós Manócska miatt 1-2 óránál többet nem aludtál egy huzamban, és még élsz, ráadásul boldogabb vagy, mint valaha.
Az első hetek tanulsága az, hogy bárhol és bármikor, ahol a pici végre elalszik, te hagyod és ha csak 10 percet is, de próbálsz pihenni (merthogy Manócska nem olvasta a tankönyvet, miszerint evés után böfi és kiságyban alvás következik). Ha olyan pici, hogy elveszik és fél a kiságyban, de a babahordozóban elalszik, nem piszkálod, ha babakocsiban csak menet közben szundikál, ám legyen, te meg nem állsz, ha cicizés közben kizárólag rajtad hajlandó elaludni, akkor alszik úgy, te meg reméled, hogy majd apa arra jár és hoz valami kaját.
Amikor minden helyrejön…
Ahogy telnek a hónapok, erősödsz, kezd kialakulni a várva várt napirend, rátalálsz a kendőzésre, amiben a pici közel érez téged, így jól alszik, miközben te azért képes vagy közlekedni a lakásban. Este miután letehető állapotba került hajlandó a kiságyában is aludni, sőt, már csak egyszer- kétszer kel fel éjszaka pár percre. Úgy érzed, túl vagy a nehezén. Sírni hagyásos alvás tréning nélkül is szépen magától beállt a napirend, az éjszakai rutin és alvás. Te azért még felkelsz párszor, hogy ellenőrizd, lélegzik-e, annyira hihetetlen, hogy 5-6 órát képes zavartalanul aludni.
…és amikor minden elromlik
Aztán úgy 5 hónapos kora körül a saját ágyában jól alvó picúri “elromlik”. Először a növekedési ugrás miatt kezd éjjel-nappal újra egy-másfél óránként enni. Ez azt jelenti, hogy fürdés után megeteted, elalszik szépen, ülsz még úgy 20 percet vele mozdulatlanul, amíg letehető állapotba kerül. Berakod a kiságyba, átsurransz Apához egy picit, fél óra nem telik el, kis Manó újra ébren van. Újabb fél óra cicizés-altatás, 20 perc egy helyben maradás, kiságy, WC, elaludni próbálás, és hopp, újra ébren…
Felelős Szülők Iskolája
A Felelős Szülők Iskolája 2010 óta működő aktív szakmai és civil közösség, mely keretén belül az ideális gyermeknevelésre, az „elég jól” működő családra és a felelős szülői attitűdre keressük a válaszokat.
Tovább